Még létezünk úgyis, mint pár 💙. Csoda jó érzés újra és újra egymásra találni a sok új babás dolog mellett.
Vacsora meghívás... Meglepetés... Helyszín: a mi konyhánk... Közben baba hangok, altatás, szuszogás... De több szeretet és romantika volt benne, mint bármilyen extrém randiban :-)
Műtét után szigorú megfigyelèsen voltam, tele különböző szerkentyűkkel... De a telefonomhoz hozzájutottam, így elsőre a kedvesem hívtam fel... Ekkor rà is jöttem, hogy ahogy meghallom a hangját a könnyeim 💦 potyogni kezdenek akaratlanul is (ez nagyjából így is marad a kórházi napok alatt), így számtalan videót, fényképet, üzenetet váltottunk, és a beszélgetést minimalizáltuk, hogy kibírjam nélküle :)))... A felállás nem volt a legegyszerűbb, de sokat jártam és mozogtam, így a felépülés szerintem elég könnyedén ment :-).
A műtét utáni nap oda hozták a kisfiúnk, aki annyira gyönyörű és picike volt💙. Kaptam segítséget az első öltöztetéshez + tanácsokat. Kétszer volt csipeszelve a köldöke + érzékeny volt a bőre, ezekkel kapcsolatban is megfelelően eligazítottak. Kedvesek voltak az orvosok, az asszisztensnők, az ételekre sem volt panaszom, úgyhogy tényleg pozitív megtapasztalás volt... Ám ennek ellenére nagyon vágytam haza, hétfőn már a percek is számítottak... Ráadásul kicsit besárgult a mi Ferikènk, de hála Istennek 6 óra lámpázás után kiadták az utunk, így haza jöhettünk, és végre egyesült a mi kicsi családunk 💙.
Jónéhány szabad hét után előkerìtettem a gyűrűket, és láss csodát, újra használat alá kerültek.
Nem volt időm sokat izgulni azon, hogy mi lesz a kórházban, hisz kedden voltunk az orvosnál, aki már arra a hét péntekre be is programozott császármetszésre (a vérnyomásom miatt a babának így felelt meg, már nem fejlődött ahogy kellett volna).
Reggel 7 órára kellett a kórházban megjelennem. A reggel legnehezebb pontja az volt, amikor búcsút kellett vegyek a férjemtől (hetek óta pár könnycseppet ejtettem, ha ezt a pillanatot előre vetítettem magamban, ott mégis erősnek néztem ki, és gyorsan bementem az ajtón, vissza se mertem nézni rá, ahogy jönne velem és néz utánam 💔). 7 órától 14 óráig regisztráltak, előkészítettek a műtétre. Későn került rám a sor, mert a műtőben sürgős eset jött közbe. A sok várakozásba segítség volt, hogy egy barátnőm, aki épp a kórházban gyakorlatozott pár órát velem lehetett. Aztán jött a műtő, 14:17 perckor pedig életemben először meghallottam a kisfiam hangját :-)! Az arcomhoz tették, nekem pedig potyogtak a könnyeim 💦, akár a záporeső. Ott volt egy gyönyörű, minden testrésszel rendelkező, erős hangú baba... aki a MI fiúnk, aki ettől kezdve az életünk része. A kettőnké azzal a férfival, akit csodálok, akit teljes szívemből szeretek, és bármi közöset elvállalnák vele, csakhogy mèg plusz egy szál kössön minket össze 💗! Ez a baba pedig az egyik legszebb kapocs közöttünk 💙!
A dátum, amely megváltoztatta az életünket 😁!
Megérkezett a várt csoda... És tényleg igazi csoda a születése, beilleszkedèse és egész piciny élete!
Annyira hálás vagyok, hogy eddig komplikáció mentes volt a terhességem. Nem voltak fertőzések, felfázásaim, betegségek, rendellenességek a babával, sem kórházi napok... A baba csodásan alkalmazkodott mindenhez is (nem nyomott, nem feszített, nem is volt túl pörgős - mindig arra dőlt, amerre kellett, sokszor meg is feledkezhettem volna, hogy terhes vagyok😂)!
Most 2-3 hete kicsit nehezedett a helyzetünk. Elkezdtem hirtelen vizesedni, bedagadni... Ezért gyors analizisekre küldtek, de nem láttak komoly gondot. Pár napja pedig a vérnyomásom várható módon elkezdett felfelé menni, a tegnap már elértük a 150es értéket, ami nem normális terhesség alatt. Gyógyszert kaptam, amitől rettentő fejfájásom volt. Úgy néz ki ez már nem visszafordítható folyamat.
Örülök, hogy eddig tényleg nem volt gond. Hálás szemmel próbálom nézni a helyzetet... És hiszem, hogy az elkövetkező 2 héthez erőt kapok, és ez már a levezető kör. Jövő héten találkozunk a nőgyógyásszal, és elmondja hogyan tovább (valószínű akár egy picit korábbi császármetszès is).
Addig is Istenre nézek, Rá bízom magunkat, Ő olyan jól kézben tudja tartani a dolgokat. Tegnap vagány kis bátorítást is adott. Ezektől erőt kapok, és nem csüggedek el. Fel a fejjel.
A tesómék udvarán sikerült az első kinti étkezést az idén is kivitelezni. Napsütés. Kellemes étel illatok. Beszélgetés. Feltöltődés.
Már próbálkoztunk a múlt héten is a kinti szalonna sütögetèssel, de végül csak elkészíteni sikerült kinn, aztán jobban esett benn, a szeles idő miatt elfogyasztani.
Várjuk a következőt alkalmat :-)!
2-3 percet álltunk meg fotózkodni útközben a célállomás felé :-)!
Villámgyors fotó készítés. Csakhogy emlékül maradjon nekünk valami erről az időszakról is 💙.
Vizesedés, dagadás lett a társam. Első napokban még abszolút elfogadhatónak tűnt (boka körül). Aztán hétfő reggelre már az arcomon is nyomát hagyta, amit a háziorvosom nem talál(t) normálisnak, így gyors analizisekre küldött, aztán újabb találkozóra a nőgyógyásszal. A háziorvos azt sugallta ebből egy korai császármetszés lesz. Egy egész délután az érzéseim kavarogtak, a pici babát féltettem. Aztán sikerült minden téren megnyugodni :-), és békésen elindulni a nyomozás útján.
Végül az analízis eredmények elég jók lettek. A nőgyógyász újra részletes kivizsgálást tartott, nem látott gondot, de picit jobban kell figyeljek tünetekre, pihenjek... és ha bármi gond van, jelentkeznem kell :-)! Reméljük a legjobbakat 🙏!
 |
| Napi 1 adaggal próbálkozunk, hátha segít 🤭 |
Tegnap délután voltunk a nőgyógyásznál. Igazából 33+5 hetes vagyok, de a baba méretei alapján már 36+2 hetes :-)!
Örülünk, hogy jól fejlődik, és igazi kis életre való fiúcska :-)! Csak így tovább :-)!
Reggel 5:22 perc. Mondhatni, hogy egész éjjel nem aludtam. A legjobb szándèkkal is maximum 30 percet szundìtottam egyik film alatt. Ég a szemem. Már annyira fáradt vagyok, hogy azért sem tudok elaludni. Nem az első egész éjjel virrasztva töltött éjszakám. Nehéz. Nem tudom meddig bírom így. Remélem változni fog :-)!
2018 április 13 - volt az a nap, amely örökre változást hozott a számunkra💗. Ezen az estén eljött hozzám, és elmondtam a válaszom neki, miszerint a kezdeményezésére/kapcsolatunkra igen az èn válaszom is. Nem tudom meddig volt azon az estén nálunk, de a fenomenális érzés, amit akkor éltünk át ("...hogy igen, ő a társam mától, ...hogy milyen csodálatos, ...hogy ez felfoghatatlan, ...hogy a legboldogabb vagyok a bolygón...") még kitörölhetetlenül él bennem.
2019 április 13 - volt az a nap, amikor eljegyeztük egymást. Olyan csodálat, mély szeretet, büszkeség, közelség... volt akkor is köztünk, hogy bármikor szívesen gondolok vissza... A legboldogabb menyasszony lettem azon a napon 💗.
2021 április 13 - még mindig egy tűzforró, szenvedélyes, égő szeretetről szóló kapcsolatban èlhetek, amelyet tökéletes gyönyör jellemez, csakis azért mert Istentől származik 💗. Nem hittem, hogy az egység ilyen magas foka létezik a világon... nem hittem, hogy ilyen felfoghatatlan örömöket rejtő kapcsolatot èlhetek át... nem hittem, hogy a szeretet és tökéletesség kifejezhetetlen, titokzatos voltát megtapasztalhatom... nem hittem 3 éve azt sem, hogy èvek múlva is mámoros leszek a szerelmétől. De számomra valósággá vált 💗! Hiszek a csodákban✨!!! ...és mivel ekkora èrtèkkel rendelkezem, ott a félelem is bennem, hisz annyira törékeny az élet, nehogy elveszìtsük egymást ... Istenre bízom újra a kapcsolatunk 💗!
 |
| Szìvből kitörő üzenet neki💗 |
Szerettük volna, hogy pici helyen elférjenek a baba ruhái (is), pedig rengeteg van már neki. Az aktuális méretet sikerült most már a szekrénybe elhelyezni :-), ehhez nagyon hasznos volt a KonMari féle hajtogatás :-)!
Újabb sikeres lépés, a polcok feltöltve :-)!
Annyi negatív, lehúzó és stresszes információt kapunk, hogy ezek teljesen kimerìthetnek minket, kitöltve az óráink, napjaink ... Lassan az életünk is. Ma reggel azt olvastam a Bibliából, hogy élvezzem és vegyem birtokba Isten ajándèkait.
Kezdtem számba venni, hogy mennyi öröm is jutott nekem:
- lelki nyugalom, kapcsolat Istennel, örök élet
- zseniális férj, aki teljes bedobással szeret, szolgál (ha meg is halnák, semmi sem vádolhatná, ennél többet lehetetlen tenni valakièrt)
- meleg ház, igazi otthon, autó
- munkahelyek (rengeteg szabadság, koronavírus alatt lazább program, most szülésin)
- családjaink támogatása, szeretete
- védelem sok bajtól, problémáktól
- egészség minden szempontból
- komplikáció mentes terhesség
- kisbaba érkezik nem sokára
- kirándulós hétvégék
- ...
Szóval semmi okom hálátlanságra. Rengeteg kincsem van. Áldott vagyok. Jól indul a nap. A pozitív szempontot választom a riogatások és félelmek helyett.
Lassan a gyerek sarok háttere (= kiságy mögötti rész) elkészült :-), úgyhogy lassan majd a kiságy és a többi babás dolog is előkerülhet :-)!
