2015. december 28., hétfő

Mit viszel magaddal?

Egy ember hirtelen meghalt
Egyszer csak megpillantotta az Istent, ahogy
közeledett egy bőrönddel a kezében.
- Fiam itt az ideje mennünk kell.
Az ember megkérdezte:
- De miért ilyen hamar? Olyan sok tervem volt még..
- Sajnálom fiam!
- De most van itt az ideje, tovább kell menned.
- És mi van a bőröndben?
- Minden ami a Tiéd volt!
- Ami az enyém volt? A holmim, ruháim, pénzem?
- Sajnálom, fiam, de az anyagi javaid
- sohasem voltak a tieid.
- A földhöz tartoztak mindig.
- Akkor az emlékeim?
- Sajnálom fiam, de azok nem jönnek veled.
- Soha nem voltak a tieid. Az időhöz tartoztak.
- Akkor a tehetségem?
- Az sem a tied. A körülményekhez tartoztak.
- Akkor a barátaim...? A családom?
- Sajnálom fiam, de azok sem a tieid.
- Az életedhez tartoztak.
- De a feleségem..., és a gyerekeim?
- Sajnálom fiam, de ezek sem a tieid.
- A szívedé voltak
- Akkor a testem?
- Az sem volt a tiéd soha! Az a poré.
- Akkor a lelkem?
- A lelked az enyém.
A kétségbeesett ember kitépte a bőröndöt
Isten kezéből és kinyitotta! Üres volt!
- Soha nem volt semmim?
- De igen fiam!
- Minden pillanat, amit megéltél csakis a tiéd volt!
Az élet pillanatokból áll. Pillanatokból amik csak a tieid.
Örvendj nekik,ahogy csak tudsz!
És semmi azokból, amiket a magadénak hittél
ne akadályozzon meg ebben!

" a mi életünk napjai olyanok e földön, mint az árnyék, melyben állandóság nincsen . . ."
1Krón. 29:15b