“Az anyáknak megadatott az emberiség által ismert legnagyobb kincs: a tudat, hogy jobbá tehetik valaki másnak az életét.”
"Néztem anyut, ahogy megtesz mindent, és rájöttem, hogy soha nem leszek képes teljesen elszakítani magam tőle. Nem számít, mennyire vagyok erős vagy gyenge, anyu a részem, épp olyan fontos, mint a szívem. Soha nem leszek olyan erős, hogy meg tudnék lenni nélküle."
"Köszönöm, hogy elhitetted velem, hogy amit csinálok, jól csinálom. Köszönöm, hogy megtanítottál emberségesen élni és másokat megbecsülni. Köszönöm, hogy mindig átsegítettél az élet nehéz időszakain. Köszönöm, hogy megtanítottál nézni és figyelni, gondolkozni, kérdezni és felelni. Köszönöm, hogy akkor, amikor a világ összeesküdött ellenem, te sugárzó mosolyt küldtél felém és bátorítottál, erőt adtál. Köszönöm, hogy gyengéimet, hibáimat mindig diszkréten kezelted. Köszönöm, hogy felismerted a pillanatot, amikor már egyedül is elboldogultam a világgal és elengedted a kezem, de sohasem hagytál magamra teljesen. Állandóan keményen dolgoztál, hogy mindenem meglegyen és mindig biztattál, hogy csak így tovább. Tudom, hogy nem választhattam meg, hogy te legyél az édesanyám, de ha lehetne, akkor is téged választanálak."
"Megfeledkezik-e csecsemőjéről az anya, nem könyörül-e méhe gyermekén?"
