"Egyébként a VALÓDI keresztény egy PÁRATLAN figura.
Páratlan szerelmet érez egy olyasvalaki iránt, akit sosem látott,
naponta bizalmasan beszélget azzal, akit nem láthat,
az a várakozása, hogy valaki más érdeme miatt ő a mennybe kerül,
megüresíti magát, hogy betöltekezhessen,
elismeri, hogy tévedett, azért, hogy igaznak legyen nyilvánítva,
letérdel, hogy talpra állhasson,
akkor a legerősebb, amikor a leggyengébb,
akkor a leggazdagabb, amikor a legszegényebb,
és akkor a legboldogabb, amikor a legrosszabbul érzi magát.
Meghal, így képes élni,
elveszít, annak érdekében, hogy legyen neki,
elenged, hogy megtarthasson,
látja a láthatatlant,
hallja azt, ami nem hallható,
és tudja azt, ami minden értelmet felülhalad."
