Csak túléltem

 Igazán ritka, sőt tényleg nagyon kevésszer fordul elő, hogy este az fogalmazódjon meg bennem: "Ezt a napot csak túléltem!"

Most ilyen 24 órám volt: éjjel, reggel, este ... Éjjel alig aludtam, mert Ferike belázasodott, nyugtalan volt... Reggel korántól köröztem a háziorvost, hogy programálást kapjak, mert közben a fiúcskánknak 39 fölötti láza volt, amit a lázcsillapítók is maximum 3 órára tudtuk szintre hozni ... Egész nap szórakoztatni próbáltam, nyugtatni, szeretni, kitalálni, hogy mi jobb neki ... Sokszor sikertelenül ... A háziorvost csak délután értem el ... Addigra a kicsinek már ment a hasa is, ami estig csak egyre rosszabb lett ... Mivel a doktornő vizsgálat után nem talált semmi gondot, így a fogára gyanakodott... Késő délután és este semmit nem evett már, ha erőltettem kicsit az evést, kihányta ... Gyógyszereket sem volt hajlandó bevenni ... A feneke kipirosodott, pedig első perctől kentem ... Ráadásul úgy éreztem semmi sem sikerül pl. rizslé, kedveskedés, ebéd, erőfeszítéseim ... Nem volt 5 olyan percem és gondolatom, amikor elvonakoztattam volna magam ettől a helyzettől ...

... De mégis hálás vagyok, mert Isten közben ébresztőt is adott nekem, hogy lássak az orromtól tovább... Egy ismerős rákos kisleányról osztottak meg ma információt, újra kiújult nála a betegség 💔... Milyen hálás lenne az az édesanya, ha csak annyi problémájuk lenne, mint nekem ma ... Megszégyelltem magam, szinte sírok a semmi miatt ...  Bár vannak túlélős napok, az élet részei, de nem akarom, hogy eltemessenek ... Végül mégis mély hálával hajtom párnára a fejem, hisz annyi okom van rá ❤️... 

... Erre is ma bukkantam, annyira jól jött ...

Oltás

 Tegnap voltunk a 2 hónapos oltáson. 2 injekciót kapott a combjába. Nagyon elkeseredett a szurik miatt (nem gondoltam volna, hogy ennyire nehéz lesz, így még sosem sírt, még jó hogy ott volt a férjem is). Azt hiszem jobban fájt ez a szenvedés nekem, mint neki. Már félek a következőtől. Amúgy láza nem lett :-)... és ezen is túl vagyunk :-)!

Szív törés 💔

 Több kicsi aggódásra való okot láttam mióta megszületett a mi kispasink... De így van ez rendjén, a szívem voksolt mellette, és vállalta ezt 💗.

Ám Június 15-èn megláttuk, hogy sèrve van. Szakorvoshoz vittük, és kiderült, hogy tényleg elég nagy sérvvel rendelkezik, sőt kettővel is, mi a köldök sèrvet észre se vettük (az minimális), a másikkal valószínűleg műteni kell 💔.

A szívem szakadt meg, és dolgoznom kellett magamban azon, hogy maradjak pozitív és ne csüggedjek el. Örülök, hogy sok más élethosszig tartó betegsége, hiányossága nincs... Ezen pedig bízom benne, hogy túl leszünk könnyedèn🙏.

Vannak nehezebb napok is

 Annyira hálás vagyok, hogy eddig komplikáció mentes volt a terhességem. Nem voltak fertőzések, felfázásaim, betegségek, rendellenességek a babával, sem kórházi napok... A baba csodásan alkalmazkodott mindenhez is (nem nyomott, nem feszített, nem is volt túl pörgős - mindig arra dőlt, amerre kellett, sokszor meg is feledkezhettem volna, hogy terhes vagyok😂)!

Most 2-3 hete kicsit nehezedett a helyzetünk. Elkezdtem hirtelen vizesedni, bedagadni... Ezért gyors analizisekre küldtek, de nem láttak komoly gondot. Pár napja pedig a vérnyomásom várható módon elkezdett felfelé menni, a tegnap már elértük a 150es értéket, ami nem normális terhesség alatt. Gyógyszert kaptam, amitől rettentő fejfájásom volt. Úgy néz ki ez már nem visszafordítható folyamat.

Örülök, hogy eddig tényleg nem volt gond. Hálás szemmel próbálom nézni a helyzetet...  És hiszem, hogy az elkövetkező 2 héthez erőt kapok, és ez már a levezető kör. Jövő héten találkozunk a nőgyógyásszal, és elmondja hogyan tovább (valószínű akár egy picit korábbi császármetszès is).

Addig is Istenre nézek, Rá bízom magunkat, Ő olyan jól kézben tudja tartani a dolgokat. Tegnap vagány kis bátorítást is adott. Ezektől erőt kapok, és nem csüggedek el. Fel a fejjel.

Fáradt

 Reggel 5:22 perc. Mondhatni, hogy egész éjjel nem aludtam. A legjobb szándèkkal is maximum 30 percet szundìtottam egyik film alatt. Ég a szemem. Már annyira fáradt vagyok, hogy azért sem tudok elaludni. Nem az első egész éjjel virrasztva töltött éjszakám. Nehéz. Nem tudom meddig bírom így. Remélem változni fog :-)!

Èjszakák

 Érdemes néhány sorban említést tegyek az éjszakáimról, érdekes lesz pár hónap múlva erre emlékezni :-)!

Soha nem voltam valami nagy alvó, de mostanság aztán igazán mozgalmasak az éjszakák. Már este úgy fekszem le, hogy vajon hánykor fogok kelni? Volt már 1 órától kezdve minden időpontban történő ébredésem (ma 3 után keltem). Ilyenkor éberen kelek, hosszú órákat vagyok fenn (olvasok, gondolkozok, összeírok dolgokat, leckèket tervezek, telefonozok, volt hogy papìrmunkáztam is ...). Aztán reggel felé: vicces videókat nézve (hisz oda nem kell hang), legtöbbször mèg 1-2 órát alszom :-)! Igen, már lázadtam e a helyzetem ellen 😂, már idegeskedtem is, voltam beletörődő is ... Próbáltam praktikákat is: levendula, méz, evés-ivás, masszázs és hasonlók, nagy változást eddig még nem tapasztaltam :-)! Megközelítőleg 2-3 hónap és biztosan változni fog a helyzet egy csöppség mellett 💗... Visszasírom még a jól kipihent ébredéseket :-)!

Egy meglepetés emléke :-)

Nagy nap...

 Nagy nap ez a mai. Annyira sok minden múlik rajta, hogy már szeretnèm, hogy újra este legyen, én pedig hazaèrve, jó híreket kapva hátradőljek... Bárcsak...

Nehèzsèg

Vannak nehezebb napok, amikor nem jönnek össze a dolgok :))). Az èlet rèsze ez is :-)!

"... a szenvedèsből türelem sarjad"

Róma 5:3