Örülök ❤️

 Csak nézem a fiúcskánk és annyira örülök 😁. 2 napja volt 13 hónapos, és már annyi mindent felfog, megmutat, kifejez, összerak ... Mindennap valami újat mutat nekünk ❤️... Folyamatosan azt érzem, ha ennyi mindent megért és felfog a mi világunkból az már akkora ajándék, a lényeg már átment neki ❤️ ...

Könyvekből megmutatja, amit kérdünk tőle cselekvéseket, tárgyakat pl. csúszda, állatok, virágok, autó, köszönés, hintázás ...

Tudja és mutatja a repülőgépek helyét, a szél fújását, a forgók helyét és mozgását ...

Jelzi, hogy hol a kuka, és azt is hogy a használt pellust oda tesszük ...

Tudja hol a fürdőszoba és hol mosunk kezet, tudja hol vannak a játékok és hogyan kell használni/kapcsolgatni / működtetni őket  ... Porszívót és más tárgyakat és bekapcsol ...

Untánozza a mama köhögését, és más mozdulatokat amit mutatunk pl. kalapácsolás, kopogás ...

Imádkozik, köszön, lógatja a lábát, tapsol, szeret mondókázni, mutatja, hogy milyen nagy, utánozza a lovacska hangját, mutatja hol a haja/ füle / foga, pellusa ...

Megérti, amit mondunk 💛 (még ha nem is neki szánjuk, ha például autóról beszélünk valakivel, ő már brüngözik 🤣) ... Nem csak megérti, amit kérünk és mondunk, hanem olyan kis engedelmes, hogy legtöbbször meg is teszi ... Meg tudjuk győzni őt különböző helyzetekben, például hogy most miért kell a házba bemenni  ... El tudjuk magyarázni neki, hogy hová készülünk, és mit fogunk csinálni ...

Nem csak megért minket, de próbál kommunikálni is, és felidézni történteket pl. A piacon elment mamàval 10 percet és megnézték a lovakat, azok épp ettek. Mikor visszajött hozzám utánozta a ló 🐎 hangját és hozzá tette, hogy "nyam-nyam" ... Ezzel próbálta elmondani, hogy látta a lovacskákat és azok ettek ...

Soha nem gondoltam, hogy 1 évesen már a gyerekek ilyen szinten vannak ... Nagy öröm átélni, és annyira hálás vagyok, mert látom, hogy teljesen egészséges fiúcska értelmileg is ❤️... 

... A videók napra pontosan 13 hónaposan készültek ...

Parajd

 Néhány napot Parajdon töltünk (holnap reggel már megyünk haza). Olyan jó volt végig együtt lenni hármasban ❤️, Szovátán a tó körül nézelődni, bányába menni, este kettesben forró csokizni, a családdal találkozni, nagyokat sétálni :-), látni a férjem szuper apaként és tökéletes férjként, a kicsi fiam pedig csodálni, mint kiegyensúlyozott, alkalmazkodó, mindent élvező kicsi pasit ❤️... Feltöltődtem újra ...

Szív erősítő

 Néha az a régi ének jut eszembe: "Mindig van mi gyötri szívem, ám de van mi biztat hitre ..." ... Szinte hetente akad valami kicsi apró aggódni való dolog a gyermek körül ... Volt már az elmúlt időben hasmenés, orrcsorgás, benőtt körömnek tűnő valami, kiütés/ foltok ... Kívülálló szemmel nem aggasztó egyik sem, de amikor az én kicsi fiamról van szó, fokozódik a helyzet, még mindig nem nőttem fel a "feladathoz", nem nőtt be a "szívem-lágya" ... Egyből bekapcsolnak bennem a riasztó gombok: Hová vigyem? Mit csináljak? Mennyire fájhat neki? Hogy segítsek? Mennyire súlyos? ... Aztán próbálom összeszedni magam, Istenre nézni, bátorodni, segíteni neki testileg lelkileg ❤️... És igen, mindig túl jutottunk elég jól 😁😁😁 ...

❤️ (Tegnap pedig apával utazgattunk) ❤️

Pici fiúnk ❤️

 ~Idèzve~

"Drága Kisfiam!

Amikor e sorokat írom neked, épp tíz perce, hogy óvatosan - mint egy hímes tojást - letettelek, és te elaludtál a kiságyadban. Azután, hogy már háromszor sírtál fel újra, és én háromszor mentem, hogy még valamit megpróbáljak azért, hogy elaludj. Hogy újra és újra felvegyelek, hogy ringassalak, hogy megitassalak, hogy átpelenkázzalak ... És végre sikerült. De nem ezért látom angyalinak az arcodat mindig, amikor elalszol. Ilyenkor a legszebbek a gyerekek, amikor mély alvásba szenderülnek, mi csak bámuljuk őket, s elönt minket a gyengédség: "Istenem, milyen csodálatos! Mennyire szeretem!"

Igen, szeretünk téged az édesapáddal, kisfiam. Sokat mondjuk, de van, hogy csak összenézünk, és úgy is tudjuk. Ugyanazt érezzük. Amikor gurgulázva kacagsz, amikor huncut módon rosszban sántikálsz, amikor édes hangodon ugyanazt az egy szótagot ismételgeted. Ilyenkor néha csak csóváljuk a fejünket: el sem hisszük, hogy ilyen szerencsések vagyunk. Hogy ez az ember, ez a pici lény tényleg belőlünk született.

Én pedig fiús anya lettem.  Különleges érzés azt mondani, "a fiam". Hihetetlen, hogy kimondhatom ezt. Van egy fiam.... Még mindig misztikus a gondolat.

Amikor csak terveztünk téged, babaként gondoltunk rád. Azt mondtuk, nahát, lesz egy babánk. Jó pár hónap eltelt, mire megszoktuk ezt, és elkezdtünk tovább gondolkodni. Mire realizáltuk, hogy egyre nagyobb és nagyobb leszel. A babából szép lassan kisfiú, majd fiú lesz. Már nem az az apró újszülött vagy, aki csak feküdt a hátán, és legfeljebb a fölé akasztott mackókat bámulta, hanem egy kisgyerek, akinek akarata van, aki megjegyez dolgokat, aki nevet a vicceinken. Egy igazi egyéniség. És bizony, egyre nagyobb leszel.

Sokszor beszélgetünk arról, milyen lesz, amikor indulunk majd a bölcsődébe, és te mindenáron a kismotorral akarsz menni télen is. Amikor megyünk érted az óvodába, ahol már igazi barátaid is lesznek. Amikor félve indulsz az iskolába, de mi biztosan tudjuk majd, hogy megállod a helyed. Amikor alkudozol, hogy nem akarsz még hazajönni a fociból, amikor este kilenckor sem akarod majd letenni a telót. Amikor bevágod majd magad után az ajtót, és azt mondod: anya, ne égess már! Amikor szomorú leszel majd egy lány miatt, és én nem segíthetek. Amikor egyedül kell majd erősnek lenned, mert én nem leszek ott mindig, ha bántanak. Leérettségizel, elballagsz... És ami valóban teljességgel hihetetlen: egyszer lesz egy felnőtt fiam. Magas, mint a jegenye, magasabb, mint én, magasabb, mint az apja. Széles lesz a vállad, sportolsz majd, mély lesz a hangod. Dolgozni fogsz, és választasz egy lányt, s én csak bízhatok majd abban, hogy jól választasz. Örülni fogok, ha megkérdezed a véleményem, és be kell harapnom a számat, hogy ne mondjam el kéretlenül.

Tudom, túl kell majd esned nehéz dolgokon is. A világ nem mindig látja majd, milyen fantasztikus vagy, de én látni fogom. Mindig látni fogom benned azt a hosszú szempillás angyalarcút, aki itt piheg most a szomszéd szobában. Akiért aggódtam ma, hogy talán mégis rá kellett volna adni a vastagabb kabátot. Aki elmajszolt egy kiflivéget, pedig még csak két foga van. Aki hálásan rám mosolygott, ahogy csak ő tud, azzal a nagyon nevető szempárral. Emlékszem, megöleltelek, és arra gondoltam, vajon meddig engeded majd, hogy megöleljelek? Bízom benne, hogy hiába nősz fel, lesz olyan pillanat, amikor megengeded, s én majd újra megölelhetem az immár nagyfiamat."

Forrás: https://www.babaszoba.hu/articles/kisgyerek/Mindig_az_en_pici_fiam_leszel?aid=20210408094935

Huncutság

 Reggel úgy gondoltam, hogy laza napunk lesz 🙈... Én naiv...

 A nap egyik délutáni órájában a nappaliban kártyákkal játszodtam az egyszem kisfiúnkkal ... Közben besiettem a konyhába, hogy kivegyem a lerből a képviselő fànkot, amit az esti vendégeinknek szántam... Úgy 30 másodpercet lehettem távol, amikor fura hangot hallottam... Rohantam ki... Hát, a kicsi huncutság kiborìtotta a kannából a vizet 🙈... Meglepődött a rá zúduló víztől, de nem jobban mint én a látványtól ... Tessék neked esti vendégfogadás 😂... A padlószőnyeg elázva ... 

... és ma nem ez volt az egyetlen kanyar 😂... De végül minden jól alakult 🙏... Reméljük, hogy a vendégeink nem fáztak fel a hideg gresszián... 

Az egész háta felfrissülve

😂🙈

Sok minden

 Sok minden történt velünk az elmúlt hetekben is, már mindenre nem is emlékszem ...

Voltunk női konfis hétvégén, Sintyón is voltunk fenn párszor, elmentünk 2 ballagásra, sokat sétáltunk, naponta elmegyünk anyuhoz ... Szeretjük ezt az időjárást és a közös programokat ❤️...