Az a bizonyos mosoly már Flóránál is tarol ❤️. Folyamatos kényszert érzünk, hogy megmosolyogtassuk, hisz annyira egész szívvel és szájjal tud mosolyogni 😍...
... És számomra újra azt üzeni, hogy: "Èszre vettelek! Látlak! Szeretlek", "Tetszik, ahogy produkálod magad!", "Jól érzem magam", "Minden rendben velem", "Otthon vagyok nálatok" ... ❤️❤️❤️ ... és ennél több nem kell 🙏😃!
Megkapta az első sebtapaszt, egy szinte észrevétlenül maradt hajszál vágás miatt (eltörte mama porcelán cukor tartójának tetejét)... Mosolyogtunk, ahogy a sebtapaszt próbálta elfogadni :-)...
Azok a cuki, apró, hófehér fogak erősen darálnak... A legnyerőbb rágni valók nem a játékok, nem a szilikonos rágókák, hanem a puha bőr... Nem csak engem... Nem dühből harap, csak úgy szórakozásból, hamár úgyis testközelben van 😂... Reméljük lassan korrigálódni fog ez a kicsi félrecsúszás :-)...
... És íme a főszereplőnk, amint apjával kertet szántanak :-)...
A kiságy nem a leghasználtabb tárgya a csemeténknek. Este miután elaludt becsempésszük ide, de ahogy ébredezik rögtön kell is kivenni :))). Nappal eddig az ágyunkon aludt, mivel sokszor ébredt meg, és ilyenkor keres minket, hozzá kell bújni a visszaalváshoz. Ám lassan mégis könnyebb lenne, ha ott aludna napközben (is), mivel folyamatos veszélyt jelent, hogy leesik a nagy ágyunkból. Próbálkozunk, kicsi léptekkel haladunk is. Reméljük hetek múlva már megszokott lesz neki, bár most még ez elképzelhetetlen :)))...
A mi kicsi kincsünk 10 hónapja van velünk, és azóta színezi ki a napjainkat☀️💛. A 10 hónap alatt rengeteget fejlődött és változott. Lassan 12 kg-os nagy fiúcska lesz, aki 5 fogacskát növesztett eddig. Nagyon sok mindent ért, megkeresi a játékai közül, amit kérünk pl. A könyvek közül is külön a tengereset... Mutatja hogyan fúj a szél, hogyan csinál a lovacska, hogy brüng az autó... és más hasonlóakat.
Èlvezzük őt, szeretjük, gazdagabbak vagyunk vele és mellette 💚❤️💛.
Olyan sokat mosolygunk vele, miatta, érte és neki ❤️❤️❤️.
"Csak az élet az, ami hamar elszalad, amit szeretve teszünk benne, az örökre megmarad..."
Csöppünk pár napja kezdett el integetni nekünk 🥰... Első tudatos integetés közös fürdőzés után volt, apának 🥰...
9 hónapot pocakban, és 9 hónapot pocakon kívül élt már meg a mi csoda babànk ❤️...
11;55 kg-os kicsi ajándék 🎁...
Mindennap csodáljuk őt, a kicsi kedves lényét, a fejlődését, az akaratát, a mosolyát, a ragaszkodását, a szeretetét... Egyszerűen csoda az élet vele ❤️❤️❤️...
Egy ideje a fiúcskánk naponta kétszer alszik :-)... Örülök, mert ezek az alvások hosszabbak és kiszámíthatóbbak, mint régen... Közben mindig felébred, de ha kéznél vagyok, könnyen visszaaltatható :-)...
A délelőtti alvása alatt én is rendszeresen töltődök :-), azaz olvasok a Bibliából + jegyzeteket (vagy könyvet) és imádkozom. Mióta ez stabilan így működik, és nem éber gyerek mellett (gyors üzemmódban), úgy érzem még nagyobb erőre kaptam... Olyan jó aktuális imatémákat összeírni a gyerekkel, a házassággal, a hétköznapokkal kapcsolatban, és azokat átadni Istennek :-), Istentől pedig egy kis személyes üzenetet átvenni :-)... Ez az "én időm", amit naponta megkapok és szárnyakat ad 💛💛💛.
Sokszor ahogy fogom a kezemben ezt a csoda babát, aki már rendesen tartja magát, azon merengek, hogy milyen nagy is már ez az én fiacskám.
Szeret enni, jó nagyra tátja a száját, ha szükséges előre is hajol vagy morog, hogy gyorsabban adjuk az ételt..
Ragaszkodó, mindenhol keres és tartja a csöpp karját, hogy vegyem át/fel...
Èrtelmes, annyira élvezem ahogy felfog dolgokat pl. Hol van a hó/apa/mama...? Keresd meg a cumit/zörgőt :-)... Megyünk az autóval (brümmel)... A karácsonyi fènyeket elnevezte "bâ"-nek, és mosolyogva keresi a "bâ"-ket
Itt nyílik ki előttünk a kis lénye, mi pedig ennek részesei lehetük és csodálhatjuk 💛💛💛... Tényleg felfoghatatlan csoda részese lehetek 💛...
10;9 kg ruhával és pelenkával mérve 😁.
A hetedik hónapot a kórházban töltötte, épp a műtét napján... Talán ez volt a legfájdalmasabb hónapforduló, de egyben olyan reményteljes is...
Megközelítőleg 9;5 kg... Úgy érzem fokozhatatlanul szeretem 💛.
A hétvégét Sintyón töltöttük :-)... Erdők között, tiszta levegőn... Telefon jel és internet nélkül :-)! Vasárnap (ott a kiruccanásos napon) töltötte be a kicsi Ferike a 6 hónapot :-)! Megközelítőleg 9 kg :-)... és csupa szeretet 💗...
Elröppent félév... Ma minden kinőtt kicsi ruhát összeszedtem, hogy megfelelő helyen és módon tárolhassam (amit megtartok még közülük)... Hát, szinte hihetetlen, hogy milyen pici zoknijai, nadrágjai voltak... Szivvel teli visszaemlékezés volt 💗. Féléve kitölti a szíveinket, gondolatainkat, nappaljainkat és éjszakáinkat, és ennek nagyon örülünk 💗! Olyan üres lenne az életünk nélküle... Annyi színt, mosolyt, erőt, mozgalmat ad nekünk mindennap... Hálásak vagyunk érte 🙏!
Egy héttel 6 hónapos kora előtt elkezdte nyújtani a kezét, amikor hívjuk vagy szeretné, hogy felvegyük :-)! Annyira édes 💙!
Nem mondhatom, hogy nehezebb a szülői szerep, mint vártam... De azt állítom, hogy nehezebben bírok egy-egy helyzetet, mint gondoltam...
Ma egy ritka nehéz napnak érünk lassan a végére. Legnagyobb részt egyedül húztam ki. Igen, volt olyan pillanat, hogy legszívesebben kiszaladtam volna a világból :)))... Szóval a nehézség: nem aludt, csak roppant keveset, továbbá valahogy semmi se tetszett neki (se játékszőnyeg, se játékok, se kiságy, se babakocsi, se kinn, se benn, se fenn, se lenn ...), hogy még jobb legyen enni sem akart, hiába a sok kínálás, éneklés... Ez a nem evés volt ma a legfárasztóbb... Azt ne felejtsem, hogy a betegség "mellék hatásai" is részesei a napunknak. Most elszunnyadt, csodálom őt és szeretem, és nem értem az elmúlt órákban, mi volt olyan nehéz 😂.
Holnap újabb nap, reméljük kicsit jobban fogom kezelni a kihívásokat, mint ma... Bizony nem csak habos torta az élet, de így is több öröm van az anyai szerepben, mint valaha vártam, pedig álmodozni mindig tudtam :-)!
 |
| 💙💙💙 |
Mai napig rácsodálkozok a cuki és kedves szemèlyisegère... És hihetetlen milyen nagy ajándékot kaptunk benne. A rengeteg mosolya, kedves érintése, bújása, "beszélgetése"... mind-mind napsugaras pillanatok ☀️.
A hozzátáplálást 4 hónapos kora után el is kezdtük, eleinte kicsit fintorgott a különböző ìzeknek, de most már lelkesen megeszi minden főztömet (egyik legviccesebb étele: vízbe főzött griz + barack). Öröm neki kaját készíteni.
A mozgás fejlődése is megmosolyogtató. 5 hónapos korától elkezdte emelni és fogni a kicsi kövér lábát (annyira szereti ezt csinálni, hogy néha levetkőztetem, hogy tudja kièlvezni, ő is és én is 💗). Egyik este úgy aludt el, hogy fogta a lábát, annyira édes volt, azt hiszem soha nem fogom elfelejteni azt a képet 💗. Forog is: hasról hátra :-), és a saját tengelye körül is :-)! Élvezzük őt.
Ma délután zsimbesebben ébredt a fiúnk :-)... Egy hosszabb sétára indultam vele... Hamar elaludt, a parkba érve leültem egy padra... Elővettem a telefonom, megkerestem a családos imalistám és imádkozni kezdtem ezért, és más aktuális tèmákèrt. Úgy éreztem egy séta során a lelkem is fellèlegzett.
"Ne feledd! Egyszer mindennek vége lesz:
Már kicsi leányként, arról álmodtam, hogy egyszer saját gyermekem lesz (akkoriban több 100-szor eljátszodtam ezt a vágyam a babáimmal)... Ám épp 1 évvel ezelőtt, egy virágos kis hàlòingben hihetetlen örömmel vettem tudomásul, hogy valaki érkezik hozzánk, és az álmom valósággá válhat.
Azon a napon még csak egy jel volt a terhességi teszten.
Akkor még:
Nem tudtuk a nemét.
Nem tudtuk, hogyan fog kinézni.
Nem láttuk a cuki mosolyát.
Nem éreztük az illatát.
Nem bújt hozzánk.
Nem hallottuk a szuszogását.
Nem éreztük a puha bőrét.
Nem ismertük a kicsi lényét.
Nem töltötte ki a napjainkat.
Nem foghadtuk a karjainkban...
... de a szìvünket már akkor betöltötte 💙...
Óvónőként naponta sok gyermek vidámìtotta a szívem, de ez a mostani időszak mindennél csodálatosabb💙, nem cserélném el ezt a lehetőséget semmire. Élvezzük vele a mindennapokat💙, és ha naponta mosolyt csalhatok a kicsi arcára mindennél többet ér 😁.
