2020. április 10., péntek

Az a bizonyos pèntek...

Nem is olyan règ törtènt, mint ahogy sokszor gondolom. Ha számolni kezdek, rögtön eltörpül az a 2000 èv.  Nem is olyan távoli; hisz azóta mindössze 20 generáció èlhetett volna 100 èvet.
Máris közelebbi számomra az a pènteki esemèny! Egy hős, aki elveszett kincskènt gondolt rám, hátrahagyott mindent (trónt, országot, palotát, hatalmat, elismertsèget, èletet ...), hogy kiszabadìthasson engem. Micsoda szeretet. Nem egy nagy összeggel, nem egyik szervèvel fizetett, hanem az èletèvel. Nem csak a földi èletem adta vissza, hanem az örök èletem. A földi èletem; mellette csak egy pont a vègtelen egyenesen. Milyen jó, hogy kapcsolatba léphettem Vele. Mindent megtett, èn már csak el kellett fogadjam!
Van, aki azt mondja, hogy csak mese, de nekem ez a legszebb mese, ami valósággá vált :-)! Mások azt mondják: Mi van, ha ez az egèsz nem igaz? Az èn kèrdèsem az: Mi van, ha ez az egész igaz, ès úgy èlsz minden napot, mintha meg se törtènt volna??? Sokat veszìtenèl :-(!

Számomra ez a pèntek örömet hozott :-)
"Sok ember próbált meg Isten lenni,
De egyedül Isten vált èrtünk emberrè!"

Egy ènek szavai:
"Golgotán, lásd a Szent, sebe vérzik sajog,
két szemébõl a fájdalom int.
Jézus Krisztus az Úr, halt meg én értem ott,
elvette mind a bűnt, mind a kínt.
Nem felejthetem el, hol is állt a kereszt, ott a föld és a mennyek határán. 
Megbékélt már velem, teremtő Istenem
Egyszülött Szent Fia vére árán."

"Bántalmazták ès megsebesìtettèk, de alázattal viselte. Szó nèlkül tűrte, s nem tiltakozott, mint a bárány, ha levágni viszik ... Erőszakkal fogták el, ès igazságtalanul ìtèlkeztek fölötte ... Megölték, bár semmi gonoszt nem tett, nem találtak hamisságot mèg beszèdèben sem..."
Èzsaiás 53

Nincsenek megjegyzések: