Újabb különleges nap a számunkra, hisz a csöppségünk ma járni kezdett :-)... Egész hosszú távokat besétál :-) ...
Igen, legszívesebben világgá kürtölnèm, hogy milyen csoda történt ma is nálunk, de az emberek néznének rám gyanúsan, hogy mi ebben a különleges?!, hisz több ezren kezdtek ma járni ... Én viszont érzem, hogy ez csoda. Mert az is. Isten csodája velünk :-) ...
Olyan nagy ajándék ez a kisfiú ... Megtöri a csendet, a megszokást, a megfásult dolgokat... Cserébe hoz rengeteg szeretet, színt, örömet, mosolyt és mindent ...
Felébredt, miközben ma ablakot mostam, és rögtön bejöttem hozzá, hogy visszaaltassam, és tovább a karjaimba simulva aludt ... Ajándék 🎁
Alvás előtt hozzám bújt, és én összepuszilgattam őt ... Igaz csökkent az alvás igénye, de rengeteg mosoly és hangos kacagás lett cserébe ... Megérte ... Ajándék 🎁
Pelenkázáskor már készül, hogy jól meggyurmázzam, megteszem és annyira elégedett kis emberke néz fel rám ... Ajándék 🎁
Idegenek közt, hozzám bújik... Ha el is megy valakivel, látom ahogy keres és visszavágyik ... Ajándék 🎁
Napközben többször elő keresi az ágyból a hálóingem, ilyenkor megállunk, kiterìtjük és megnèzzük rajta a sok-sok virágot ... Nem tudom mit szeret rajta, de Ajándék ez is 🎁...
Mikor az ártézi kútnál vizet töltünk vagy csak elsétálunk előtte, és épp nincs senki soron, akkor odalopakodunk és mindig élvezettel kezet mos ... Ajándék 🎁
Fürdés alatt kéri, hogy engedjem lassan a csapon a vizet, közben ő zavartalanul tölti a kicsi locsolóját alatta, újra és újra ... Ajándék 🎁
Séta közben ha gólyát látunk, traktort, lovat vagy repülőgépet akkor megállunk, a babakocsit cèlirányba fordítom, és azt hiszem: akkor és ott mi vagyunk a legboldogabbak ... És én hálát rebegek, ha efféle siker ért minket ❤️... Ajándék 🎁
Este alalszik ... Aztán ilyenkor csak az átélt érzések és gondolatok maradnak nekem, hogy milyen jó volt vele ma is, mennyi szép pillanatunk volt ❤️... Ajándék 🎁
Ha felébred és jelezni kezd, ahogy megölelem, megnyugszik és a kicsi kezével ahogy ölel és simogat ❤️... Ajándék 🎁
Éjjel, mikor az ágyunkba veszem, olyan leírhatatlan ahogy bújik és elalszik, szemmel láthatóan élvezi a közelségünk ❤️... Ajándék 🎁
Ki gondolta, hogy valaha csodálkozni fogok a gólyakon, amelyek olyan ember közeli életet élnek?
Ki gondolta, hogy a napom fénypontja lesz egy kakás pellus?
Ki gondolta, hogy a séta előtt imádkozom, hadd lássunk útközben valami érdekeset pl. Repülőgép, ló, traktor gólya ...?
Ki gondolta, hogy ha ennek a fiúnak egy plusz mosolyt tudok csalni az arcára ilyen jó érzés lesz?
Ki gondolta, hogy valaha így fogok tudni szeretni, félteni, óvni, védeni egy saját kis ember palántát?
Ki gondolta, mert én nem ❤️❤️❤️...
... Nincsenek szavak rá ❤️, minden perc, minden hétköznapi helyzet ajándék 🎁...
Tegnap reggelre lázas lett a babócánk, semmi más okos dolgot nem tudtam beazonosítani nála, de délután orvoshoz vittem ... Kiderült, hogy mindkét füle be van gyulladva + a torka is ... Így élete első antibiotikumos kezelését kapja ... Örülök, mert nagyon jól bírja: eszik, a gyógyszereket is könnyedén beveszi, játszik ❤️... Szóval nagy hála van a szívemben, hogy csak ennyi bajunk van 🙏😁 ...
Csak nézem a fiúcskánk és annyira örülök 😁. 2 napja volt 13 hónapos, és már annyi mindent felfog, megmutat, kifejez, összerak ... Mindennap valami újat mutat nekünk ❤️... Folyamatosan azt érzem, ha ennyi mindent megért és felfog a mi világunkból az már akkora ajándék, a lényeg már átment neki ❤️ ...
Könyvekből megmutatja, amit kérdünk tőle cselekvéseket, tárgyakat pl. csúszda, állatok, virágok, autó, köszönés, hintázás ...
Tudja és mutatja a repülőgépek helyét, a szél fújását, a forgók helyét és mozgását ...
Jelzi, hogy hol a kuka, és azt is hogy a használt pellust oda tesszük ...
Tudja hol a fürdőszoba és hol mosunk kezet, tudja hol vannak a játékok és hogyan kell használni/kapcsolgatni / működtetni őket ... Porszívót és más tárgyakat és bekapcsol ...
Untánozza a mama köhögését, és más mozdulatokat amit mutatunk pl. kalapácsolás, kopogás ...
Imádkozik, köszön, lógatja a lábát, tapsol, szeret mondókázni, mutatja, hogy milyen nagy, utánozza a lovacska hangját, mutatja hol a haja/ füle / foga, pellusa ...
Megérti, amit mondunk 💛 (még ha nem is neki szánjuk, ha például autóról beszélünk valakivel, ő már brüngözik 🤣) ... Nem csak megérti, amit kérünk és mondunk, hanem olyan kis engedelmes, hogy legtöbbször meg is teszi ... Meg tudjuk győzni őt különböző helyzetekben, például hogy most miért kell a házba bemenni ... El tudjuk magyarázni neki, hogy hová készülünk, és mit fogunk csinálni ...
Nem csak megért minket, de próbál kommunikálni is, és felidézni történteket pl. A piacon elment mamàval 10 percet és megnézték a lovakat, azok épp ettek. Mikor visszajött hozzám utánozta a ló 🐎 hangját és hozzá tette, hogy "nyam-nyam" ... Ezzel próbálta elmondani, hogy látta a lovacskákat és azok ettek ...
Soha nem gondoltam, hogy 1 évesen már a gyerekek ilyen szinten vannak ... Nagy öröm átélni, és annyira hálás vagyok, mert látom, hogy teljesen egészséges fiúcska értelmileg is ❤️...
... A videók napra pontosan 13 hónaposan készültek ...
Néhány napot Parajdon töltünk (holnap reggel már megyünk haza). Olyan jó volt végig együtt lenni hármasban ❤️, Szovátán a tó körül nézelődni, bányába menni, este kettesben forró csokizni, a családdal találkozni, nagyokat sétálni :-), látni a férjem szuper apaként és tökéletes férjként, a kicsi fiam pedig csodálni, mint kiegyensúlyozott, alkalmazkodó, mindent élvező kicsi pasit ❤️... Feltöltődtem újra ...
Néha az a régi ének jut eszembe: "Mindig van mi gyötri szívem, ám de van mi biztat hitre ..." ... Szinte hetente akad valami kicsi apró aggódni való dolog a gyermek körül ... Volt már az elmúlt időben hasmenés, orrcsorgás, benőtt körömnek tűnő valami, kiütés/ foltok ... Kívülálló szemmel nem aggasztó egyik sem, de amikor az én kicsi fiamról van szó, fokozódik a helyzet, még mindig nem nőttem fel a "feladathoz", nem nőtt be a "szívem-lágya" ... Egyből bekapcsolnak bennem a riasztó gombok: Hová vigyem? Mit csináljak? Mennyire fájhat neki? Hogy segítsek? Mennyire súlyos? ... Aztán próbálom összeszedni magam, Istenre nézni, bátorodni, segíteni neki testileg lelkileg ❤️... És igen, mindig túl jutottunk elég jól 😁😁😁 ...
~Idèzve~
"Drága Kisfiam!
Amikor e sorokat írom neked, épp tíz perce, hogy óvatosan - mint egy hímes tojást - letettelek, és te elaludtál a kiságyadban. Azután, hogy már háromszor sírtál fel újra, és én háromszor mentem, hogy még valamit megpróbáljak azért, hogy elaludj. Hogy újra és újra felvegyelek, hogy ringassalak, hogy megitassalak, hogy átpelenkázzalak ... És végre sikerült. De nem ezért látom angyalinak az arcodat mindig, amikor elalszol. Ilyenkor a legszebbek a gyerekek, amikor mély alvásba szenderülnek, mi csak bámuljuk őket, s elönt minket a gyengédség: "Istenem, milyen csodálatos! Mennyire szeretem!"
Igen, szeretünk téged az édesapáddal, kisfiam. Sokat mondjuk, de van, hogy csak összenézünk, és úgy is tudjuk. Ugyanazt érezzük. Amikor gurgulázva kacagsz, amikor huncut módon rosszban sántikálsz, amikor édes hangodon ugyanazt az egy szótagot ismételgeted. Ilyenkor néha csak csóváljuk a fejünket: el sem hisszük, hogy ilyen szerencsések vagyunk. Hogy ez az ember, ez a pici lény tényleg belőlünk született.
Én pedig fiús anya lettem. Különleges érzés azt mondani, "a fiam". Hihetetlen, hogy kimondhatom ezt. Van egy fiam.... Még mindig misztikus a gondolat.
Amikor csak terveztünk téged, babaként gondoltunk rád. Azt mondtuk, nahát, lesz egy babánk. Jó pár hónap eltelt, mire megszoktuk ezt, és elkezdtünk tovább gondolkodni. Mire realizáltuk, hogy egyre nagyobb és nagyobb leszel. A babából szép lassan kisfiú, majd fiú lesz. Már nem az az apró újszülött vagy, aki csak feküdt a hátán, és legfeljebb a fölé akasztott mackókat bámulta, hanem egy kisgyerek, akinek akarata van, aki megjegyez dolgokat, aki nevet a vicceinken. Egy igazi egyéniség. És bizony, egyre nagyobb leszel.
Sokszor beszélgetünk arról, milyen lesz, amikor indulunk majd a bölcsődébe, és te mindenáron a kismotorral akarsz menni télen is. Amikor megyünk érted az óvodába, ahol már igazi barátaid is lesznek. Amikor félve indulsz az iskolába, de mi biztosan tudjuk majd, hogy megállod a helyed. Amikor alkudozol, hogy nem akarsz még hazajönni a fociból, amikor este kilenckor sem akarod majd letenni a telót. Amikor bevágod majd magad után az ajtót, és azt mondod: anya, ne égess már! Amikor szomorú leszel majd egy lány miatt, és én nem segíthetek. Amikor egyedül kell majd erősnek lenned, mert én nem leszek ott mindig, ha bántanak. Leérettségizel, elballagsz... És ami valóban teljességgel hihetetlen: egyszer lesz egy felnőtt fiam. Magas, mint a jegenye, magasabb, mint én, magasabb, mint az apja. Széles lesz a vállad, sportolsz majd, mély lesz a hangod. Dolgozni fogsz, és választasz egy lányt, s én csak bízhatok majd abban, hogy jól választasz. Örülni fogok, ha megkérdezed a véleményem, és be kell harapnom a számat, hogy ne mondjam el kéretlenül.
Tudom, túl kell majd esned nehéz dolgokon is. A világ nem mindig látja majd, milyen fantasztikus vagy, de én látni fogom. Mindig látni fogom benned azt a hosszú szempillás angyalarcút, aki itt piheg most a szomszéd szobában. Akiért aggódtam ma, hogy talán mégis rá kellett volna adni a vastagabb kabátot. Aki elmajszolt egy kiflivéget, pedig még csak két foga van. Aki hálásan rám mosolygott, ahogy csak ő tud, azzal a nagyon nevető szempárral. Emlékszem, megöleltelek, és arra gondoltam, vajon meddig engeded majd, hogy megöleljelek? Bízom benne, hogy hiába nősz fel, lesz olyan pillanat, amikor megengeded, s én majd újra megölelhetem az immár nagyfiamat."
Forrás: https://www.babaszoba.hu/articles/kisgyerek/Mindig_az_en_pici_fiam_leszel?aid=20210408094935
Reggel úgy gondoltam, hogy laza napunk lesz 🙈... Én naiv...
A nap egyik délutáni órájában a nappaliban kártyákkal játszodtam az egyszem kisfiúnkkal ... Közben besiettem a konyhába, hogy kivegyem a lerből a képviselő fànkot, amit az esti vendégeinknek szántam... Úgy 30 másodpercet lehettem távol, amikor fura hangot hallottam... Rohantam ki... Hát, a kicsi huncutság kiborìtotta a kannából a vizet 🙈... Meglepődött a rá zúduló víztől, de nem jobban mint én a látványtól ... Tessék neked esti vendégfogadás 😂... A padlószőnyeg elázva ...
... és ma nem ez volt az egyetlen kanyar 😂... De végül minden jól alakult 🙏... Reméljük, hogy a vendégeink nem fáztak fel a hideg gresszián...
Sok minden történt velünk az elmúlt hetekben is, már mindenre nem is emlékszem ...
Voltunk női konfis hétvégén, Sintyón is voltunk fenn párszor, elmentünk 2 ballagásra, sokat sétáltunk, naponta elmegyünk anyuhoz ... Szeretjük ezt az időjárást és a közös programokat ❤️...
A Ferike első szülinapját a szűk családdal ünnepeltük meg, épp 21-én :-)... Én rendelni szerettem volna az ételt, hogy a szülinapja ne azzal teljen, hogy én rohanok és stresszes vagyok, de anyu elvállalta, hogy ő rendezi ezt a részt, ez nagy segítség volt :-). Délelőtt itthon lufikat fújtunk, játszodtunk, együtt voltunk, az udvaron szervezkedtünk ... Miután a délutáni alvásból felkelt már kezdődött is a szülinap :-)... Kinn ettünk a teraszon, elég kellemes volt az időjárás is. Annyira lefáradt az ünnepelt, hogy egyedi módon esti elalvás után csak hajnali 4 előtt ébredt meg pár perccel. Csodás kicsi pasi ❤️❤️❤️...
Drága kicsi fiúnk,
"Mielőtt a világ meglett
Ő már téged eltervezett
Téged Ő már akkor szeretett.
Testedet Ő alkotta, lelkedet
Ő formálta,
AZÉRT VAGY, MERT Ő AKARTA 🎉🎉🎉 ..."
Pontosan 1 évvel ezelőtt veled és melletted teljesülhetett az a különleges álmunk, hogy házaspárból szülők lehessünk ❤️... Szebb ezt átélni, mint valaha reméltük 💕... Még most hoztunk haza a kórházból féltve és szeretetbe bugyolálva egy alvó és evő csöppséget 💕, és lám már úgy érezzük kész nagy fiú vagy, aki mosolyból, sok-sok-sok szeretetből, huncutságból, sokszínű érzelmekből és kedvességből van összegyúrva, akinek lehetetlen ellenállni, akinek a személyisége annyira megfoghatatlanul szívet melengető és leírhatatlan ❤️...
Ajándék volt ez az első év veled... A pici lábujjak, a pufi arcocska, a sok "első" élmény ... Semmire sem cserélnénk az elmúlt 1 évet ... És szeretettel várjuk az elkövetkező éveket is 💛❤️💚... Egy különleges csoda vagy számunkra 🙏, és a legnagyobb ajándék és kincs, amit eddig ránk bízott Isten 💕... Kívánjuk hogy Isten áldásai, védelme és jelenléte párnázza ki minden pillanatodat 💕! Mérhetetlenül szeretünk 💗💗💗...
... és íme az elmúlt 1 év néhány pillanata ...
Most hétvégén a kicsi Ferikénk szülinapját ünnepeltük, erről lesz egy külön bejegyzés 😁.
Az előtt hétvégén Sintyón voltunk, a férjem munkahelyéről volt szervezve. Olyan jó volt, hogy egész hétvégén együtt lehettünk ❤️... Reggel korán sétáltunk az erdőben, napközben többször csúszdáztunk a kicsivel, kiültünk a fűbe, sokat beszélgettünk, néhányszor sétáltunk 💗... Olyan sok minőségi időt tudtunk tölteni együtt, mint család, hisz az étkezéseken kívül semmi kötött program nem volt, senki nem sietett sehová, nem kellett szervezzen, levezessen, felügyeljen semmit ❤️... Felüdítő volt ez a pár nap... és a picurka mindent apával akart csinálni ❤️ (nekem pedig öröm volt nézni, ahogy leírhatatlan összhangban vannak). Szeretem napok voltak ❤️.
Kicsi fenyőket ültettünk az udvarunkra :-)... Növekedésüket szemmel követhetjük, ahogy a lassan 1 éves fiúcskánkét is... 1 év választja majd el őket ❤️.
"Nem értékeljük a kisgyermekes lét éveit, amíg tartanak.
Mert az emberek ilyenek: NEM ÉRTÉKELNEK SEMMIT, amíg túl késő nem lesz, vagy el nem múlik.
Amíg benne vagyunk, arra várunk, hogy múljon el – legalább egy része. Például az, amiben alig találunk időt önmagunkra.
Vagy az, amikor a padlón csúszunk-mászunk, hogy összeszedjük a szétszórt kirakódarabokat vagy zsírkrétákat.
A matricák leszedegetése.
Hogy állandóan rántottát vagy muffindarabokat szedegetünk a padlóról.
Azt kívánjuk, múljanak el a hisztik,
az állandó csatározások,
a rossz viselkedés,
a soha ki nem ürülő szennyeskosár,
az ÁLLANDÓ kimerültség.
Minden tökéletlen pillanattól szabadulnánk, amitől feláll a hátunkon a szőr.
De egy nap vége lesz mindennek, és hiányozni fog
AZ EGÉSZ.
Hiányolni fogjuk a kuncogásokat,
a mosolyokat,
a nyálas puszikat,
a hurkás karokat és a fogatlan vigyorokat.
Hiányozni fog, hogy szükség legyen ránk, hiányozni fognak a kajla fogak, az együtt töltött idő,
és a kétpercenként felhangzó „Anya, nézd!”
Hiányozni fog az, akik éppen most vagyunk egyénként, és családként.
Mert hamarosan új emberekkel élünk majd egy fedél alatt.
Az arcuk és a hangjuk valaki mássá változik.
És nem állnak le a változással.
És mi is új emberekké válunk.
Szóval próbáljuk meg értékelni AZ EGÉSZET – a rosszat, a nehezet és a jót is –
és ne vegyünk semmit magától értetődőnek.
Mert higgyetek nekem,
nem is olyan soká, egy napon,
hiányozni fog EZ AZ EGÉSZ.❤"
Pici törékeny kis lénye pontosan 11 hónapja látta meg a világot, és azóta micsoda fejlődésen ment át ❤️... Nem tudom mások ezt, hogyan élik meg, de én nem tudok betelni a csodálkozással hogyan fejlődik napi szinten, nem tudom felfogni, hova rohan így az idő, nem tudom mintha kifolynának a drága percek a kezeim között, mintha nem lenne időm kiélvezni egy-egy szintet 🙈... Lassan 1 éves nagy fiam van, pedig tényleg csak most hoztam haza egy alvó és evő csöppséget 💕 (és akkor úgy hittem ezt tartós állapot)...
Annyira szerethető, bújós, okos és kedves... Annyi mosolyt és örömet hoz az életünkbe... Annyira ijesztőek és elveszettek lennének a napok nélküle, bele se tudok gondolni... Annyira nagy kincs nekünk ❤️...
Néhány érdekesség: már oda vezet a kuka előtti szekrényhez, ha kérjük ... Összeérteti mosolyogva a homlokát velünk ... Pacsit ad ... Bekapcsolja azt a játékát, amelyiket mondjuk ... Már jó ideje imádkozik is a kicsi kezeivel... Ha szeretné, hogy rá figyeljünk legtöbbször ránk néz és kacag... és még sok mindent ért, mutat ... Nem lehet számbavenni, felmérni, kategorizálni, mert már annyi mindent felfog és megél a világunkból, és közben folyamatosan változik és fejlődik ❤️...
A babakocsi begurult az udvarunkra ... Az ajtón halk kopogás ... Kimentem, és az ajtó előtt egy rám mosolygó kisfiú és egy cuki férj állt kicsi virágokkal ❤️...
Hétköznapi szépséges pillanat volt ez. Feltöltenek az ilyen apró kedvességek, szeretetteljes pillanatok ❤️ ... Olyan leírhatatlanul kellemes volt 💕...
Igazán ritka, sőt tényleg nagyon kevésszer fordul elő, hogy este az fogalmazódjon meg bennem: "Ezt a napot csak túléltem!"
Most ilyen 24 órám volt: éjjel, reggel, este ... Éjjel alig aludtam, mert Ferike belázasodott, nyugtalan volt... Reggel korántól köröztem a háziorvost, hogy programálást kapjak, mert közben a fiúcskánknak 39 fölötti láza volt, amit a lázcsillapítók is maximum 3 órára tudtuk szintre hozni ... Egész nap szórakoztatni próbáltam, nyugtatni, szeretni, kitalálni, hogy mi jobb neki ... Sokszor sikertelenül ... A háziorvost csak délután értem el ... Addigra a kicsinek már ment a hasa is, ami estig csak egyre rosszabb lett ... Mivel a doktornő vizsgálat után nem talált semmi gondot, így a fogára gyanakodott... Késő délután és este semmit nem evett már, ha erőltettem kicsit az evést, kihányta ... Gyógyszereket sem volt hajlandó bevenni ... A feneke kipirosodott, pedig első perctől kentem ... Ráadásul úgy éreztem semmi sem sikerül pl. rizslé, kedveskedés, ebéd, erőfeszítéseim ... Nem volt 5 olyan percem és gondolatom, amikor elvonakoztattam volna magam ettől a helyzettől ...
... De mégis hálás vagyok, mert Isten közben ébresztőt is adott nekem, hogy lássak az orromtól tovább... Egy ismerős rákos kisleányról osztottak meg ma információt, újra kiújult nála a betegség 💔... Milyen hálás lenne az az édesanya, ha csak annyi problémájuk lenne, mint nekem ma ... Megszégyelltem magam, szinte sírok a semmi miatt ... Bár vannak túlélős napok, az élet részei, de nem akarom, hogy eltemessenek ... Végül mégis mély hálával hajtom párnára a fejem, hisz annyi okom van rá ❤️...
... Erre is ma bukkantam, annyira jól jött ...
Megkapta az első sebtapaszt, egy szinte észrevétlenül maradt hajszál vágás miatt (eltörte mama porcelán cukor tartójának tetejét)... Mosolyogtunk, ahogy a sebtapaszt próbálta elfogadni :-)...
Azok a cuki, apró, hófehér fogak erősen darálnak... A legnyerőbb rágni valók nem a játékok, nem a szilikonos rágókák, hanem a puha bőr... Nem csak engem... Nem dühből harap, csak úgy szórakozásból, hamár úgyis testközelben van 😂... Reméljük lassan korrigálódni fog ez a kicsi félrecsúszás :-)...
... És íme a főszereplőnk, amint apjával kertet szántanak :-)...
A hétvégét más házaspárokkal töltöttük :-)... Volt sok élmény, nevetés, babázas, beszélgetés, előadás... De számomra a legszebb pillanatok ezek voltak: a kicsi családunkkal való folyamatos együttlét, mosoly, szeretet, kedvesség, nevetés, gondoskodás, különleges közös élmények 💛💙💚❤️... Annyira nagy kincs, hogy ilyen férjem lehet... Ma is rajongok érte, élvezek a társaságában lenni, nevetek a viccein, fürdök a szeretetében és a különleges gondoskodásának a célpontja vagyok... Annyit áldoz értünk, annyit harcol miattunk, folyamatosan viszi mindennek a nehéz részét, támogat felfoghatatlanul... Úgy érzem megfeledkezik teljesen magáról, az ő igényeiről, vágyairól, terveiről miattunk... Olyan kevés példány létezik a földön az ilyen különleges emberekből, kiváltságos vagyok, hogy ismerem és mellette ébredhetek reggelente, és az életét velem oszthatja meg ❤️❤️❤️...
