2011. március 27., vasárnap

Más volt, mint ők . . .

A farkas és a rózsa
"Hogy került oda, senki sem tudta, de egyszer csak ott volt a tisztáson. Egy gyönyörű virág. Egy fehér rózsa. A farkas vette észre először. Milyen szép! - gondolta - Milyen kecses!
Aztán lassan a többi állat is felfedezte. - Milyen egyszerű! - mondta a páva - Semmi szín, semmi különlegesség!
- Közönséges! - rikácsolta az öreg,
csúf és kopasz keselyű - Hát hogy néz ez ki?
"Mind ilyenek vagytok." - gondolta a farkas a fák közül - "Nem veszitek észre magatok körül a szépet és a jót." A társasághoz hamarosan csatlakozott a vaddisznó, a róka és a medve is.
- Ez meg micsoda? - fanyalgott a róka - Semmi keresnivalója nincs itt.
- Csúnya! - röfögte a vaddisznó - És ráadásul útban van.
A rózsa bánatosan lehajtotta fejét. Szirmai közül, mintha csak egy könnycsepp lenne, egy vízcseppecske hullott a földre. " Hát nem lát
játok, hogy fáj neki? " - gondolta a farkas - " Miért kell bántani? "
- Nem szeretem a virágot! - dörmögte a medve - Tépjük ki! Azzal lehajolt, hogy leszakítsa a rózsát, de egy tövis megszúrta az ujját. - Nézzétek! - bömbölte, és magasba tartotta a mancsát - Megszúrt!
- Szóval még veszélyes is! - jegyezte meg a róka - Ki kell irtani! A vaddisznó felhorkant, rávetette magát a virágra, és kíméletlenül a fö
ldbe taposta. A többiek megtapsolták. A farkas üvölteni tudott volna tehetetlen dühében. "Elpusztították, csak azért, mert más volt mint ők!" Megvárta amíg az utolsó állat is távozik a tisztásról, aztán előjött a fák közül. Odament az összetört, meggyalázott virághoz, gyengéden felemelte a földről. Óvatosan a szájába vette, és elügetett vele. Otthon, az odúja előtt egy kis gödröt kapart a rózsának, és belefektette:
- Isten veled, kis virág! Nem érdemelték meg, hogy nekik nyíljál...
Miközben betemette a sírt, úgy érezte, lelkének
egy darabja is ottmaradt a földben, a rózsa mellett. Másnap reggel, amikor kilépett szerény hajlékából, nem akart hinni a szemének. A fehér rózsa ott pompázott az odúja előtt, szirmain apró gyémántokként csillogtak a harmatcseppek. A farkas csak állt némán, a virágot nézve. Hirtelen furcsa melegséget érzett a szemében : életében először, sírni kezdett."

"Aki szeretetre törekszik, fátyolt borít a vétekre, de aki folyton arról beszél, elszakad a barátjától." Példabeszédek 17:9

2011. március 24., csütörtök

Szováta

Íme Szováta 2010 Augusztusában és 2011 Márciusában tett látogatásunk során. Volt ám különbség, de akkor is és most is igazi élmény volt :)!

2011. március 8., kedd

A nő valóban csodálatos :)

"A nő olyan erők birtokában van, melyekkel ámulatba ejti az embert. Képes kezelni a gondokat és nehéz terheket hordozni.

Magában tudja tartani boldogságát, szeretetét és véleményét.

Mosolyog, mikor sikoltani szeretne.

Dalol, mikor sírni volna kedve, sír, mikor boldog

és nevet, mikor fél.


Harcol azért, amiben hisz.

Kiáll az igazságtalansággal szemben.

Nem fogadja el a „nem”-et válaszul, ha tud egy jobb megoldást.

Átadja magát, hogy családja gyarapodhasson. Elviszi a barátját orvoshoz, ha fél.

Szeretete feltétel nélküli.

Sír, ha gyermekei győzedelmeskednek.

Boldog, ha barátai jól vannak.

Örül, ha születésről vagy esküvőről hall.

Szíve összetörik, ha közeli rokona vagy barátja meghal.

De megtalálja az erőt, hogy elboldoguljon az élettel.

Tudja, hogy egy csók és egy ölelés meggyógyíthat egy összetört szívet.

Csak egyetlen hibája van :

Elfelejti mennyire értékes . . . "


NAGYON BOLDOG NÓNAPOT KÍVÁNOK MINDEN HÖLGYNEK :)!

2011. március 1., kedd

Megpróbáltatás

"A megpróbáltatás olyan, mint az erős szél. Mindent letép rólunk, ami letéphető, tehát olyannak látjuk magunkat, amilyenek valójában vagyunk." (Arthur Golden)


"A vas keménységét a tűz próbálja meg . . ." Jer. sir. 31:26

2011. február 20., vasárnap

Idő

"Milyen értéke van egy évnek, kérdi a tanuló aki nem ment át a vizsgán?

Milyen értéke van egy hónapnak, kérdi az anya, aki hamarább szülte meg gyermekét?

Milyen értéke van egy hétnek, kérdi egy heti lap kiadója?

Milyen értéke van egy órának, kérdik a szerelmesek, akik alig várják hogy találkozzanak?

Milyen értéke van egy percnek, kérdi az, aki lekéste a vonatot, buszt vagy repülőt?

Milyen értéke van egy másodpercnek, kérdi az ember, aki túlélt egy szerencsétlenséget?

Milyen értéke van egy ezredmásodpercnek, kérdi az, aki az olimpián az ezüstérmet nyerte meg?"


"Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint egy őrváltásnyi idő éjjel." Zsolt. 90:4

2011. február 14., hétfő

Elment (Józan Ész) . . .

E-mailben kaptam, szerintem érdekes . . .

"Ma egy szeretett barátunk halálát siratjuk: a Józan Észét, aki sok éven át volt közöttünk. Senki sem tudja biztosan, hány éves volt,mivel születési adatai már régen elvesztek a bürokrácia útvesztőiben.
Emlékezni fogunk rá, mert olyan értékes leckéket adott nekünk, mint például: "dolgozni kell, hogy tet
ő legyen a fejünk felett" és "mindennap kell olvasni egy keveset"; hogy tudjuk, miért lel aranyat, ki korán kel, és hogy felismerjük olyan mondatok érvényességét, mint "az élet nem mindig igazságos" és "lehet, hogy én vagyok a hibás".
Józan Ész egyszer
ű és hatásos parancsok: ("addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér") és megbízható szülői stratégiák ("nem a gyerek, hanem a felnőtt dirigál") szerint élt.
Egészsége akkor kezdett gyorsan romlani, amikor jó szándékú, de hatástalan szabályokat kezdtek alkalmazni: jelentések egy hatéves kisfiúról, akit szexuális zaklatással vádoltak, mert megpuszilta egy osztálytársát; kamaszokról, akiknek iskolát kellett változtatniuk,
mert feljelentették drogot áruló társukat, vagy a fegyelmezetlen diákját megdorgáló tanítón
ő elbocsátása csak rontott az állapotán.
Józan Ész akkor kezdett háttérbe szorulni, amikor szül
ők csak azért támadtak a tanárokra, mert azok végezték el azt a munkát, amelyben a szülők csődöt mondtak: fegyelmezetlen gyermekeik fegyelmezését.
Még tovább hanyatlott, amikor az iskoláknak szül
ői engedélyt kellett beszerezniük ahhoz, hogy beadjanak egy aszpirint, bekenjenek egy gyereket naptejjel, ugyanakkor tilos volt tájékoztatniuk a szülőket, ha egy diáklány teherbe esett, pláne ha abortuszt akart csináltatni.
Józan Észnek elment a kedve az élett
ől, amikor a tízparancsolat nevetséges anyaggá vált, némely egyház üzletté aljasult, és amikor a bűnözők kezdtek különb elbánásban részesülni, mint áldozataik.
Józan Ész számára kemény csapás volt arról értesülni, hogy az ember már nem védheti meg magát egy tolvajtól a saját házában, ellenben a tolvaj beperelheti
őt, ha kezet emel rá, és hogy ha egy rendőr megöl
egy b
űnözőt, még akkor is, ha ez utóbbinál fegyver volt, azonnal eljárás indul ellene aránytalan védekezés miatt.
Józan Ész halálát megel
őzte szüleié: Igazságé és Bizalomé, feleségéé: Bölcsességé, lányaiké: Felelősségé és Törvényességé, fiuké: Ésszerűségé.
Túlélik szörny
ű mostohatestvérei: "Hívják ide az ügyvédemet", "Nem én voltam", "Ne szólj bele" és "A társadalom áldozata vagyok..."
Nem voltak sokan a temetésén, mivel nagyon kevesen értesültek arról, hogy elment . . .

Ha még emlékszel rá, küldd tovább ezt a levelet.
Ellenkez
ő esetben csatlakozz a többséghez... ne tegyél semmit..."

2011. január 12., szerda

Köszönöm :)!

"Minden anya gazdag, ha szereti a gyerekeit. Nincs szegény édesanya, sem csúnya édesanya, sem öreg. Az ő szeretetük mindig a legszebb az Örömök között. És amikor, úgy látszik, szomorúak, akkor is elég egy csók, amit kapnak vagy adnak, és már minden könnyük csillaggá lesz a szemük mélyén."
Maurice Maeterlinck

Köszönöm, hogy 21 évvel ezelőtt életet adott nekem, és azóta gondos édesanya!
"Ő (Isten) ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. . . mert Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk" Ap. Csel. 17: 25.28



2011. január 10., hétfő

Félelem és szeretet . . .

Egy sokatmondó kis idézet, a félelemről és a szeretetről :):

"A félelem görcsös, a szeretet kiára.

A félelem visszatart, a szeretet elenged.

A félelem foglyul ejt, a szeretet szabaddá tesz.

A félelem kínoz, gyötör, a szeretet gyógyít.

A félelem sikít, vonyít, a szeretet énekel.

A félelem fél, a szeretet elfogad.

A félelem görcsös, a szeretet kisimít.

A félelem elvesz, a szeretet ad, örökké csak ad.

A félelem energia hiány, mert a szeretet maga az energia."


2011. január 4., kedd

B.U.É.K.

Új évi recept

Vegyél 12 hónapot.
Gondosan tisztítsd meg a
Keserűségtől,
Kicsinyességtől,
Félelemtől,
Haragtól.
Azután oszd fel a hónapokat
30 napra vagy 31 napra.
Minden napot készíts el
1 rész munkából,
3 rész jóakaratból és
egy gyűszűnyi derűből.
Mindehhez adj
3 evőkanál optimizmust,
1 csipetnyi iróniát,
1 késhegynyi tapintatosságot.
A kapott masszát bőven öntsd le szeretettel.
A kész ételt mindig díszítsd
Apró figyelmességgel
És tálald fel mosolygó arccal.
(Ismeretlen szerző)

"Csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek."
Jeremiás 29:11

2010. december 18., szombat

Senki és Mindenki :)

"Senki sem gyenge mindenkor,
és senkinek sincs mindenre ereje.
Isten kegyelmi ajándéka folytán,
mindenki tehet olyant, amire más nem képes.
Nincs, akinek ne lenne semmije,
és nincs olyan, akinek megvan mindene.
Mindenki rá van utalva másokra,
és mindenki megelégíthet másokat."
-Manfire Siebald-

2010. december 15., szerda

Az igazi szeretetről

Email-ben kaptam egyik kedves barátnőmtől, és ide is kiteszem, mert fontos üzenete van :)!

Az igazi szeretet - 1. Korinthus 13. karácsonyi változata

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint díszletrendező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kiló számra, ízletes ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Ha a szegény-konyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket éneklek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de a családom felé nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel, ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de nem Jézus Krisztus a szívem titka, akkor nem értettem meg, hogy miről szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy a gyermekét megölelje.
A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja a házastársát.
A szeretet barátságos, az idő szűke ellenére is.
A szeretet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi porcelán és odaillő asztalterítő van.
A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.
A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel ajándékozza meg épp azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.
A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik.
A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak.
De a szeretet ajándéka megmarad!

"Ahol a kincsed, ott a szíved is." Máté 6:21

Boldog karácsonyi készülődést !

2010. november 22., hétfő

Harcolj . . .

"Minden harcos érzett már félelmet egy-egy csatától . . .
Minden harcos szenvedett már jelentéktelen dolgok miatt . . .
Minden harcos érezte már, hogy nem igazi harcos . . .
Minden harcos követett már el hibát . . .
Minden harcos bántott már meg olyan embert, akit szeret . . .
. . . és mégsem vesztette el a reményt, hogy lehet jobb, mint az adott pillanatban :)!"

2010. november 17., szerda

A pénz nem minden

"Azt mondják, hogy pénzért mindent meg lehet kapni, de ez nem igaz.
Ételt vehetsz pénzért, de étvágyat nem;
orvosságot igen, de egészséget nem;
csillogást igen, de szépséget nem;
jókedvet igen, de örömet nem;
szolgákat igen, de hűséget nem;
szabadidőt igen, de békességet nem.
Pénzért csak a kérgét kapod meg mindennek, nem a magvát."

Arne Garborg

2010. november 3., szerda

Gyerkőcök . . .

Vasárnaponként a gyerkőcökkel órát tartok, közösen játszunk, éneklünk, bibliai történetet beszélünk meg stb. Hasznos kis alkalmak ezek :). Most vasárnap közös órát tartottunk egyik barátnőmmel, készítettem képeket is, íme egy kép, amelyen épp énekelnek, én nem vagyok rajta, én alkotok/fotózok :)). Biztosan kellemes emlék lesz évek múlva látni őket, amikor már igazi fiatalok lesznek, mert olyan gyorsan rohan az idő :)!

2010. szeptember 26., vasárnap

3 idézet

"Életed során csalódni fogsz a körülményekben, csalódni fogsz az emberekben, a legnehezebb az lesz, amikor önmagadban is csalódni fogsz, de SOSE add fel, Istenben SOHA nem fogsz csalódni, mi mindannyian kudarcot vallunk: de Ő soha!"
+
". . . a legnemesebb szív az, amely inkább vérzik, minthogy sebezzen mást!"
+
"A hit lényege, hogy megbízol valakiben, amikor nem tudod hová vezet!"

2010. szeptember 4., szombat

Válaszd a szeretetet!

"Míg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában a férfi megfogta a gyermek kezét, és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a francia kulccsal üti. A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujját, a törés miatt. Mikor a gyermek megkérdezte az apját, szemében fájó tekintettel : Apa mikor fognak visszanőni az ujjaim? Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott.
Visszament az autójához és többször belerúgott. Saját cselekedetétől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte. A gyermek azt írta:..."SZERETLEK APA!"
A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az
EMBEREK VANNAK HASZNÁLVA ÉS A TÁRGYAK SZERETVE!
Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot:...
A tárgyak azért vannak, hogy használjuk, az emberek pedig hogy szeressük őket!
Légy ura érzelmeidnek:
- vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,
- vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,
- vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,
- vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,
- vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!
A harag és a szeretet nem ismernek határt. Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed legyen! Ezért tart ott az emberiség ahol most.
TEDD KI TE IS, HA AKAROD, HOGY TÖBBEN ELOLVASSÁK EZT A TÖRTÉNETET, ÉS GONDOLKODJUNK EL AZON, MILYENEK IS VAGYUNK MI EMBEREK!!!"
SZÉP NAPOT MINDENKINEK!!!

2010. szeptember 1., szerda

Barátság

A barátnőimet Isten ajándékának tekintem, különös és drága ajándékok :)! Olyan csodálatos, ahogy a rengeteg ember közül, néhányat "kiválasztunk" és baráti kapcsolatot alakítunk ki velük. Olyan közel engedjük magunkhoz, mint kevés más embert. Szíveink kinyitjuk egymás előtt, és minden létező falat, akadályt leterítünk a barátságunk előtt. Olyan csodálatos dolog az emberi barátság.
+Örülök, hogy van olyan barátnőm, akit már emlékezetem óta barátnőmnek tudhatok.
+Örülök, hogy most is tapasztalhattam, hogy van akivel leüljek, minden komoly ok nélkül, csak azért, hogy együtt beszélgessünk, filmet nézzünk, CSAK ketten, na meg esetleg valami falnivalót beveszünk a társaságunkba :)).
+Örülök, hogy láthattam van, akivel a közeli városba kiruccanjak, és eltöltsek egy délelőttöt.
+Örülök, hogy mi képesek voltunk a szomorú időben is, jókedvűen sétálni, nem törődve a széllel, a hideggel és a minket célba vevő esőcseppekkel.
+Örülök, hogy egy egész délelőttöt hajlandóak voltunk egymás mellett, hihetetlen jókedvvel végigsétálni, nézelődni, vásárolgatni.
+Örülök, hogy találok vele, hogy közös dolgok, közös célok, közös látások, hasonló gondolkozás jellemez minket.
+Örülök, hogy tudtunk szánni egymásra időt, és nem azért, mert úgyse lett volna mit csináljunk, hanem azért, hogy a kapcsolatunk ápoljuk és mélyítsük.
. . . és sorolhatnám tovább az örömöm "miértjeire" a választ, de nem teszem, mert a szavak úgysem elegendőek, és a lista úgysem lesz teljes, bármennyit is írok. Egyszerűen örülök, hogy ő is az életem része, gazdagabbá tesz :)!
Csak azért hoztam elő a témát, mert az egyik drága barátnőmmel szuper "félnapokat" töltöttem el mostanság (IS), és gondoltam jó lenne ilyen módon is emlékként őrizni. Róla/rólunk van szó.
Íme egyetlen jelenet a mai sétálásunkból. A közelben egy menyasszonyi ruhákat áruló üzlet. Nekem úgy tűnt, hogy nyitva van. Megfigyelésem jeleztem is. /Tudniillik szívesen megnézem e nemes darabokat. Megnézem, de csak távolról (egyelőre)/. Szóval tőlünk nem messze az üzlet.
Erre egy ötletem támad: - "X, gyere menjünk odáig!!!"
Közben én már lépteink igazítom is arra. A barátnőm összerezzen. Valószínű azon gondolkodik, hogy bemenve, mit fogunk mondani, mivel indokoljuk a látogatásunk okát, mert menyasszonyi ruha még egyikünknek sem kell, és ezeket nem próbálgathatjuk csak úgy, és azt sem mondhatjuk "Csak bejöttünk, mert . . .tetszenek a ruhák".
Ő egy kérdéssel próbálja tisztázni a helyzetet: -"Be is akarsz menni???" és az a komolyság és kérdéses állapot az arcán, hát nem volt semmi. Tisztáztuk a helyzetet. Jót röhögtünk. És igen, elmentünk odáig, de NEM mentünk be. Megnéztük a kirakatban álló ruhákat. Elmondtuk a véleményünk. Egyikünknek sem tetszettek a kitett ruhák. Aztán tovább álltunk. Megegyeztünk, hogy majd (mikor indokoltabb lesz a helyzet, és esetleg ruhával távozhatunk), akkor be is megyünk. Ha nem ide, akkor máshova :))!

"Boldog nép az, amelynek az Úr az Istene"
Zsoltárok 144:15

2010. július 12., hétfő

Hegymászás

A hétvégén többek között hegyet is másztunk, ez jó pár kilométer gyaloglással (hegyen fel/hegyen le) járt. A sok mozgás/sétálás nyomát, ha nagyon keresem még ma is megtalálhatom izomláz formájában, de nem vészes :). Először is sokat mentünk, továbbá jókat beszélgettünk, egyszer fáztunk, máskor melegünk volt, kacagtunk, ettünk-ittunk (én főleg vitamint-hogy bírjam a mászást), pihentünk, fáradtunk, feküdtünk (tisztelet a kivétel) és így tovább. Egy lényeges dolog, hogy az utolsó 4 km (oda-vissza= 8km) gyaloglást kihagytam :)), négy társammal visszafordultunk és lent vártuk meg a többi bátor "hegymászót", így se volt km hiányunk :)).
Szép volt. Jó volt. Elég volt.

A tegnap pedig (Speranta) koncerten voltunk. Ez sokkal kevesebb erőfeszítést igényelt, mint a hegymászás, úgyhogy élveztem a pihenést, a zenét, a nyugalmat :).

Én (különböző formában)
A csoport és egyéb pillanataink


"Ugyanaz a táj, valaki más lényének színpompás szövetén át nézve még igézetesebb"
-Vavyan Fable-

"A szem az a kis ablak, amin a lelked néz ki"
-Liza-


"Nézd csak meg jól, mi minden van körülöttünk. A víz háborog, a föld rá sem hederít. Látod a magasba nyúló hegyeket?! A fákat, a fényt, amely a nap minden percében változtatja erejét és színét. A halakat, amelyek más halakat kergetnek, miközben azon vannak, hogy elkerüljék a sirályok csőrét. Hallod a zajokat, a hullámok moraját, a szél susogását, a homok neszezését, a sokféle zajt, amely harmóniává olvad? És az élet meg az anyagok e valószerűtlen hangversenyének kellős közepén itt vagyunk mi, te meg én és a körülöttünk lévő sok-sok ember. Vajon hányan látják meg közülünk azt, amit most leírtam? Hányan értik meg reggelenként, micsoda kiváltság, hogy fölébrednek, hogy láthatnak, szagolhatnak, tapinthatnak, hallhatnak, érezhetnek? Közülünk hányan képesek egy pillanatra megfeledkezni a nyűglődéseikről, hogy elámuljanak ezen a csodás látványon? Úgy tetszik: az ember éppen annak van a legkevésbé tudatában, hogy él."
-Marc Lévy-